A nagyvállalatok világában van egy furcsa jelenség: mindenki ötletel, mindenki innoválna, mindenki szeretne új irányokat, új eszközöket, új termékeket. Aztán eltelik pár hónap, és az ambíciókból többnyire backlog, prezentáció és egy béta fázis lesz, amit senki nem vállal fel.
Erre ragadt rá egy frappáns név: Corporate ADHD.
A nagyvállalatok nem lassúak, hanem szétesettek
A kívülállók hajlamosak azt gondolni, hogy a cégek lassan mozognak, pedig gyakran nem lassúak, hanem túl sok irányba mozognak egyszerre. Amitől kívül azt látni, mintha semmi nem történne, belül pedig minden történik egyszerre.
Tulajdonlás nélkül nincs döntés
Az egyik legerősebb magyarázat a tulajdonlás hiánya. Egy projekt ötletgazdája nem feltétlenül lesz a projekt gazdája. Mire három meeting, két vezetői szint és egy költségkontroll átmegy rajta, az eredeti felelős szépen elmosódik. A végeredmény: projekt van, felelős nincs.
Az ötletre van büdzsé, a lezárásra nincs
Érdekes módon a vállalati büdzsék sokszor az indulást finanszírozzák. Workshop, tanácsadó, kutatás, pilot, proof of concept. A befejezés (integráció, rollout, oktatás, fenntartás) viszont „már másik évre esik”, és ott általában más problémák vannak fókuszban.
Innováció vs. fázisváltás
A nagy cégek többsége jól innovál, csak rosszul vált fázist. Nagy az energia a kísérletnél, de kevés az implementációnál. Sok mérnök, sok menedzser, sok KPI, kevés operációs lezárás. A startupok pontosan fordítva: gyenge kísérlet, brutális végrehajtás.
Információs zaj, mint kihívás
A vállalati kommunikáció gigantikus mennyiségű információt termel: chat, e-mail, dashboard, riport, prezentáció, all-hands. Minél több a zaj, annál nehezebb megkülönböztetni a fontosat a hangulattól. Emiatt egy ötlet gyorsan elveszíti a sürgősségét, és a prioritás csak egy másik fájl lesz.
Mi működhet a valóságban?
Nem csodareceptek, inkább olyan mechanizmusok, amik MÁR működnek cégeknél.
-
Egy tulajdonos, nem bizottság
Ha mindenki felelős, akkor senki sem az. -
Kill listák az ötletekhez
Nem csak indítani kell tudni projekteket, megölni is. A „nem folytatjuk” döntés felszabadítja az energiát. -
Quarter, nem év
Az éves ciklus túl hosszú. A negyedéves ritmus életszerűbb. -
Metrika a lezárásra is
A KPI nem csak arról szólhat, hogy hány projekt indul el, hanem arról is, hányat zárt le a szervezet. -
Kulturális engedély a befejezésre
A lezárás is munka. Nem látványos, nem PR-képes, de nélküle a szervezet memóriája tele lesz félkész ötletekkel.
Ez nem betegség, hanem mellékhatás
A corporate ADHD nem patológia, hanem a nagy szervezetek természetes mellékhatása. Minél több ember, minél több szint, annál több irány. A kérdés nem az, hogyan lehet teljesen kiiktatni, hanem hogyan lehet kordában tartani.
Egy jól működő cég nem attól jó, hogy sok projektet indít, hanem attól, hogy keveset indít és azt be is fejezi.
Kép forrása: freepik.com
