Sok vállalkozásnál a spórolás reflexből működik. Amikor szűkös a bevétel, természetes válasz a költségek visszafogása. A gond ott kezdődik, hogy ez a gondolkodásmód gyakran akkor is megmarad, amikor a bevétel már növekedni kezd. Ilyenkor a spórolás nem véd, hanem lassan visszahúz, és pont azt akadályozza meg, amiért a növekedés elindult: a stabilabb, kiszámíthatóbb működést.
A bevételnövekedés nem azonos a pénzbőséggel
Amikor nő a bevétel, sokan automatikusan azt feltételezik, hogy „most már jobban állunk”. A valóságban a növekedés gyakran új terheket hoz magával. Több megrendelés több munkát, több adminisztrációt, nagyobb felelősséget és gyakran magasabb kockázatot jelent. Ha a költségszerkezet változatlan marad, a rendszer feszülni kezd.
A spórolás ilyenkor nem oldja meg a problémát, csak elfedi. A vállalkozás működik, de túlterhelt módon, tartalékok nélkül, ami hosszú távon instabillá teszi.
Amikor a költségcsökkentés a minőség rovására megy
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a növekvő bevétel ellenére a vállalkozás továbbra is a legolcsóbb megoldásokat keresi. Olcsóbb beszállító, kevesebb munkaóra, elhalasztott fejlesztések. Rövid távon ez javíthatja a számokat, de közben romlik a szolgáltatás vagy a termék minősége.
A minőségromlás ritkán azonnali. Először csak több javítás, több ügyfélkérdés, több panasz jelenik meg. Később romlik az ajánlások száma, nő az ügyfélmegtartás költsége. A spórolás így végül drágábbá válik, mint az ésszerű befektetés lett volna.
A láthatatlan költségek felhalmozódása
Amikor egy cég növekszik, a rejtett költségek is nőnek. Ilyen a vezető túlterheltsége, a döntések lassulása, a hibákból fakadó utómunka. Ezek nem mindig jelennek meg a könyvelésben, de nagyon is valós költséget jelentenek.
A spórolás ilyenkor gyakran azt jelenti, hogy a cég nem vesz fel időben segítséget, nem automatizál folyamatokat, nem szervez ki feladatokat. A rendszer egy ideig bírja, majd hirtelen túlterhelődik. Ekkor a „takarékosság” már komoly veszteséget okoz.
Miért ragaszkodnak mégis a spóroláshoz?
A válasz sokszor pszichológiai. A spórolás kontrollérzetet ad. A vezető úgy érzi, kézben tartja a dolgokat, nem engedi elszállni a költségeket. Ez a gondolkodás azonban a túlélési fázisból marad meg, és nem frissül a vállalkozás új szintjéhez.
A növekedés más típusú döntéseket igényel. Nem minden költség rossz, és nem minden kiadás veszélyes. A kérdés nem az, hogy költünk-e, hanem az, hogy mire és miért.
A spórolás és a befektetés közti különbség
A kulcs a megkülönböztetésben rejlik. A spórolás csökkenti a kiadásokat, a befektetés növeli a kapacitást. Amikor nő a bevétel, a vállalkozásnak el kell döntenie, mely költségek szolgálják a jövőt, és melyek nem.
Ilyen befektetés lehet:
-
a folyamatok automatizálása
-
a csapat bővítése vagy tehermentesítése
-
jobb minőségű eszközök vagy szolgáltatások
-
tudatosabb pénzügyi tervezés
Ezek elsőre költségnek tűnnek, de valójában a növekedés biztosítékai.
Amikor a spórolás lassítja a növekedést
Sok vállalkozás azért nem tud továbblépni egy szinttel, mert minden döntésnél az az első kérdés: „Megúszható-e olcsóbban?” Ez a szemlélet idővel beszűkíti a lehetőségeket. A cég nem mer nagyobb ügyfeleket vállalni, nem mer komplexebb projekteket elindítani, mert nincs meg hozzá a struktúra.
A bevétel nő, de a vállalkozás nem válik érettebbé. Ez az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a növekedés megtorpan.
A pénzügyi fegyelem nem egyenlő a spórolással
Fontos különbséget tenni a fegyelem és a megszorítás között. A pénzügyi fegyelem azt jelenti, hogy a vállalkozás pontosan tudja, mire mennyit költ, mi térül meg, és mi nem. A spórolás ezzel szemben gyakran vakon történik, mindenre kiterjedően.
Amikor nő a bevétel, a fegyelemnek erősödnie kell, nem pedig a költségek befagyasztásának. A tudatos költés hosszú távon stabilabb működést eredményez, mint az állandó visszafogás.
Mikor kell elengedni a spórolást?
A spórolás akkor veszélyes, amikor már nem a túlélést szolgálja, hanem akadályozza a fejlődést. Ha a vállalkozás:
-
folyamatosan túlterhelt
-
nem tud időben reagálni a lehetőségekre
-
minőségi kompromisszumokat köt
-
a vezető minden feladatban benne van
akkor a probléma nem a bevétel hiánya, hanem a rosszul értelmezett takarékosság.
A növekedés más logikát kíván
A bevétel növekedése új játékszabályokat hoz. Ami kis méretben működött, nagyobban már visszahúz. A spórolás ilyenkor nem erény, hanem maradvány a múltból.
Azok a vállalkozások, amelyek időben felismerik ezt, nemcsak több bevételt termelnek, hanem fenntarthatóbbá is válnak. A kérdés nem az, hogy mennyit lehet megspórolni, hanem az, hogy mire érdemes tudatosan költeni ahhoz, hogy a növekedés valóban értéket teremtsen.
